Figyelem! A fordítás elavult, olvasd az eredetit.
Mit jelent a Szabad szoftver? illetve Mit értenek a Nyílt szoftver kifejezés alatt?
Megjegyzés: 1998 februárjában egy csoport a "Szabad (free) szoftver" kifejezés helyett átállt a "Nyílt (Open) szoftver" kifejezés használatára. Ez a vita a mögöttes filozófiai különbségeket tükrözi, de a szoftver licenszekkel kapcsolatos gyakorlati követelmények és a vita ennek az oldalnak a további részén lényegében ugyan az a Szabad Szoftvernél és a Nyílt Forráskódú Programoknál.
A szabad szoftver fogalommal ismerkedők közül sokaknak gondot okoz a szabad (free) szó megfelelő értelmezése. Ezeknek az embereknek a "szabad" azt jelenti, hogy "ingyenes". Egy angol szótár majdnem húsz jelentését ismeri a "free" szónak. Ezek közül csak az egyik az "ingyenes". A többi jelentés leginkább a szabadsághoz és a kötöttségektől való mentességhez kapcsolódik. Tehát amikor Szabad szoftver-ről beszélünk, akkor a szabadságról beszélünk, nem az ingyenességről.
Ha egy szoftver csak abban az értelemben szabad, hogy nem kell érte fizetni, akkor valójában elég messze áll attól, hogy ténylegesen szabad legyen. Lehet például, hogy nem lehet továbbadni, és szinte biztos, hogy nem lehet továbbfejleszteni. Az ingyenes licenccel rendelkező szoftverek általában olyan marketingkampányok fegyverei, amelyek egy kapcsolódó termék bevezetését vagy egy kisebb versenytárs megfojtását célozzák. Semmiféle garancia nincs viszont arra, hogy ingyenesek is maradnak.
Az avatatlanok számára egy adott szoftver vagy szabad, vagy nem. A tényleges kép ennél lényegesen bonyolultabb. Hogy megértsük, mit feltételeznek az emberek, amikor egy szoftvert szabadnak hívnak, tegyünk egy kis kitérőt a szoftverlicencek világába.
A szerzői jogok bizonyos alkotások szerzőinek jogvédelmét biztosítják. A legtöbb országban a megírt szoftverek automatikusan szerzői jogvédelem alatt állnak. A szerzőknek a licencek teszik lehetővé, hogy az általuk meghatározott feltételek mellett engedélyezzék alkotásuk (jelen esetben a szoftver) felhasználását mások számára. A szerzőkön múlik, hogy a szoftverhez csatolnak-e licencet, amely meghatározza a szoftver felhasználásának módját. A szerzői jogokról a https://www.copyright.gov/ címen találhatók további információk (angolul).
A különféle körülmények természetesen különféle licencek alkalmazását teszik szükségessé. A szoftvervállalatok a tőkéjük védelme érdekében csak az emberek által nem értelmezhető lefordított kódot adják ki, a szoftver használatára vonatkozóan pedig különböző korlátozásokat foganatosítanak. Ennek ellentéteképp a szabad szoftverek szerzői az alábbiak valamilyen kombinációját keresik:
- A kód felhasználásának tiltása szabadalmaztatott szoftverekben. Mivel a kódot mindenki használatára bocsájtják, nem akarják, hogy mások ellopják. Ebben az esetben a kód használata bizalmon alapul: mindaddig használhatod, ameddig betartod a játékszabályokat.
- A kódot elkészítő személy azonosságának védelme. Az emberek nagyon büszkék a munkájukra, és nem szeretnék, ha valaki egyszer csak eltávolítaná a nevüket a programból, vagy ha egy jöttment azt állítaná, hogy ő maga írta azt.
- A forráskód terjesztése. A legtöbb kereskedelmi kódnál felmerül az a probléma, hogy nem javíthatók a hibák, és nem szabható testre a termék, mivel a forráskód nem áll rendelkezésre. Másik példaként valakinek szüksége lehet egy olyan hardverelem támogatására, amellyel a gyártó már leállt. Több szabad licenc is megköveteli a forráskód terjesztését. Ez az egyéni igényeknek megfelelő átalakítások lehetőségének biztosításával védi a szoftver felhasználóit.
- Az adott szoftverre épülő valamennyi további szoftver (más néven leszármazott munka) szerzőinek kényszerítése azonos licenc használatára.
Sokan írnak saját licenceket. Ezzel az a probléma, hogy egy megfelelő szabályozást biztosító licenc megírása igen bonyolult kérdéseket vet fel. Az ilyen licencek szóhasználata sok esetben kétértelmű, továbbá gyakoriak az egymással ütköző feltételek is. Még nehezebb egy olyan licenc megírása, amely egy bíróság előtt is megállná a helyét. Szerencsére rendelkezésre áll néhány már megírt licenc, amelyek közül valamelyik valószínűleg megfelel az igényeknek.
A három legelterjedtebb licenc a következő:
- GNU General Public License (GPL). A https://www.gnu.org/copyleft/copyleft címen található néhány érdekes háttérinformáció a licencekről, valamint a GPL teljes szövege. Ez a legelterjedtebb szabad licenc, amit a világon használnak.
- Artistic License.
- BSD-jellegű licenc.
A fenti licencek van néhány közös jellemzője.
- A szoftver akárhány számítógépre telepíthető.
- A szoftvert tetszőleges számú felhasználó használhatja egyszerre.
- A szoftverről akármennyi másolat készíthető, és ezek bárkinek továbbadhatók (szabad, más néven nyílt terjesztés).
- A szoftver módosítására nem vonatkoznak megkötések (kivéve bizonyos feljegyzések változatlanul hagyását).
- A szoftver korlátozás nélkül terjeszthető, akár el is adható.
A szoftver eladását engedélyező utolsó pont úgy tűnhet, hogy az egész szabad szoftver elképzeléssel ellentétben áll. Pedig valójában ez az erősségeinek egyike. Mivel a licenc lehetővé teszi az ingyenes terjesztést, bárki, aki megszerez egy példányt, továbbadhatja. Ezt akár pénzért is tehetik. Egy szoftverről lényegében ingyenesen készíthetők elektronikus másolatok, így az ellátás és az igények alacsonyan tartják a költségeket. Ha egy nagyobb szoftver vagy több szoftver valamilyen adathordozón, például CD-n kerül terjesztésre, akkor a szállító saját belátása szerint állapíthatja meg ennek árát. Ha a profit aránya magas, akkor viszont új szállítók jelennek meg a piacon, és az így kialakult verseny letöri az árat. Ennek eredménye, hogy a néhány CD-t elfoglaló Debian-kiadáshoz néhány dollárért hozzá lehet jutni.
Bár a szabad szoftverek nem teljesen mentesek a kötöttségektől (ez csak a köztulajdonba helyezett szoftvereknél van így), megadják a felhasználóknak mindazon lehetőségeket, amelyekre a megfelelő felhasználás érdekében szükségük lehet. Ezzel egyidőben a szerzők jogai a megfelelő védelem alatt állnak. Nos, ez a szabadság.
A Debian projekt határozottan támogatja a szabad szoftvereket. Mivel a szoftverek több különböző licenc hatálya alá tartozhatnak, a Debian kialakította a Szabad szoftverekre vonatkozó irányvonalakat (DFSG), amelyek elég jól meghatározzák, hogy mi minősül szabad szoftvernek. A Debian alapdisztribúciójába csak olyan szoftverek kerülhetnek bele, amelyek megfelelnek ezen irányvonalaknak.